1. A projekt illeszkedése a program céljaihoz
1.1 A projekt által közösen kezelt programterületi kihívás és kiaknázott helyi potenciál
A projekt abból indul ki, hogy a képzési kínálat a valódi kéttannyelvű és nemzetiségi nyelven történő oktatás terén szegényes, több szakirány, képzési forma is hiányos vagy nem elérhető a MURABA területén belül. Alapvető probléma, hogy kevés helyen érhetőek el a szlovén, illetve a magyar nyelv készségszintű elsajátításának helyszínei, kevés a nyelvtanulási alkalom. Reagálni szükséges arra, hogy a Rába-vidéki szlovének szlovénnyelvtudása folyamatosan romlik, és nagyfokú a hiány a szlovén-magyar nyelvű tanárok terén. Fontos lenne minden korosztály számára lehetővé tenni a szlovén és magyar nyelven való tanulás megfelelő feltételeit. Nem pusztán a diákok nyelvi készségeinek fejlesztésére van szükség, hanem a (nyelv)tanárok, továbbá az önkormányzati alkalmazottak, közalkalmazottak nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére is. Hodoson az ifjúsági központnál kifejezett probléma, hogy nagy szükség lenne körülbelül 60 gyerek számára fedett szabadtéri részre tanórák, bemutatók, diákprogramok számára, de jelenleg nincsen nem található sem Hodos Községben, sem a szlovéniai magyarlakta településeken.
1.2 A projekt által tervezett tevékenységek és azok kapcsolódása a kulcsfontosságú tevékenységekhez
Az „Ifjúsági Központ Hodos” létesítmény infrastruktúrájának és helyiségeinek továbbfejlesztése:
– Fedett tér építése konferenciák és oktatási tevékenységek számára;
– Meglévő infrastruktúra megújítása, a helyiségek továbbfejlesztése;
– Meglévő kosárlabdapálya felújítása, röplabda- és tollaslabda pálya létesítése;
– Mosókonyha berendezése;
– Sportkellékek vásárlása.
Fontos leszögezni, hogy jelen projekt keretében, I. ütemben az építési beruházás tud lezajlani, melynek során alapvetően infrastruktúrafejlesztésre kerül sor. Ez alapozza meg a későbbi, távlatos célok és tevékenységek, hatások elérését a későbbi ütem(ek)ben.
Kapcsolódás a kulcsfontosságú tevékenységekhez:
– ifjúsági központok kapacitásfejlesztése: bővítésre kerül a hodosi ifjúsági központ, ezáltal oktatási tevékenységek és különböző ifjúsági rendezvények megtartására is alkalmassá válik. A központ meglévő infrastruktúrája kiegészül új térrel, valamint kapcsolódó sport és mosókonyha funkciókkal. A létesítmény vállalati csapatépítések, kisebb konferenciák, felnőtt csoportok, magánrendezvények befogadására is alkalmassá válik.
– a szlovén és magyar nyelv oktatását és tanulását segítő rendezvények tartására alkalmas infrastruktúra fejlesztése: fedett tér létesül a szlovén és magyar nyelv elsajátítását, nyelvfejlesztést támogatandó.
– fiatal generációknak szóló táborok szervezését támogató infrastruktúra létesítése: a helyszín még alkalmasabbá válik a tartalmas és hasznos, készség fejlesztő és közösségépítő ifjúsági és diáktáborok megtartására. Az aktív időtöltést szolgáló sportinfrastruktúra kibővül, a meglévő létesítmény pedig vonzóbbá válik a fiatal generációk számára.
1.3 Projektspecifikus célok (max. 3) és azok kapcsolódása a fejlesztési/prioritási terület specifikus céljához
– Humánerőforrás-fejlesztés, kapacitásfejlesztés a szlovén és magyar nyelv oktatása és tanulása terén (az I. ütemen alapszik, de a későbbi lépésekben tud megvalósulni): a kisebbségi nyelven elérhető képzési kínálat bővül, a kétnyelvű és kisebbségi oktatásban résztvevő pedagógusok számára továbbképzési, jógyakorlat-átadási alkalmak teremtődnek, az oktatási infrastruktúra egyes hiányosságait pótlásra kerülnek.
– A szlovén és magyar fiatalok aktív, fejlesztő és tartalmas időtöltését szolgáló infrastruktúra, eszközállomány és program kínálat kialakítása: bevonódnak a fiatalok különböző oktatási-képzési, fejlesztő programokba. Sikerül részben orvosolni a jelenlegi oktatás-képzési hiányosságokat nyelvtanfolyamok, közös ismeretterjesztő előadások révén.
– Szlovén és magyar fiatalok közösségépítése, közösségfejlesztése (az I. ütemen alapszik, de a későbbi lépésekben tud megvalósulni): ifjúsági találkozók, csereprogramok, közös táborozások megtartására alkalmas infrastruktúra jön létre. Egy ifjúságbarát intézmény jön létre.
1.4 A fejlesztés kapcsolódása a program más fejlesztési területeihez, valamint a tervezett kiemelt projektek közötti szinergiák bemutatása
A projekt a „Gondoskodó idős- és fiatalbarát határtérség” fejlesztési területhez kapcsolódik, mivel az ifjúsági központ a fiatalok bevonását szolgáló rendezvények, oktatás-képzési csereprogramok szervezésére alkalmat fog tudni biztosítani. A ”Közösségfejlesztés” fejlesztési területre leginkább a csapatépítő szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel való összekapcsolódással, valamint az ifjúságot célzó rendezvényekhez szükséges szálláshelyek biztosításával hat.
A fejlesztés az összes projekttel kapcsolatban áll, és mintegy a második legfontosabb szálláshelykapacitási, gyűjtő-elosztó szerepet játssza a turisztikai és egyéb vendégforgalom, szlovén-magyar érintkezés kapcsán. Szorosan kapcsolódik a szentgotthárdi mobilházak létesítésének projektjéhez: míg a szentgotthárdi a magyar, addig a hodosi a szlovéniai oldalon biztosít szálláshelyet. Mindkét projekt igyekszik a táborozási és sportkapcsolatokat, ifjúsági kapcsolatokat élénkíteni, a közösségek kohézióját erősíteni személyes találkozások, közös rendezvények révén. Szintén szinergiák teremthetők az OSZÖ és a MMÖNK projektje között. A hodosi ifjúsági táborból látogatások szervezhetők a malom létesítményéhez. A malom az ifjúsági táborok, diákcserekapcsolatok egyik kihelyezett helyszíne lehet, ahová a hodosi központból el tudnának kirándulni a fiatalok és a pedagógusok, kísérőik.
1.5 A fejlesztés fő eredményeinek bemutatása a határ menti / határon átnyúló hatások és a kisebbségek szempontjából
Az egyes hatások elérésének alapfeltétele a szükséges háttérinfrastruktúra kialakítása. Ez az I. ütemen alapszik, míg a hatások az építési beruházást követően, egy későbbi lépésekben tudnak érvényesülni:
– Határon átnyúló cserekapcsolatok élénkítése, a kisebbségi diák- és pedagógus közösségek közti személyes és közösségi kapcsolatok erősítése (az I. ütemet követően tud megvalósulni): az ifjúsági központban fedett tér beszerzésével határon átnyúló találkozókra, különféle eseményekre alkalmat nyújtó helyszín jön létre, ahol nem csak egymást, hanem a kisebbségi kultúrát és a helyi hagyományokat is megismerhetik a látogatók. A fiatalok együttműködési készsége fejlődik, csakúgy, mint interkulturális és kommunikációs készségeik.
– A kisebbségi közösségek számára gyerektáborok és műhelymunkák megtartása (az I. ütemet követően tud megvalósulni): magyar-szlovén vegyes ifjúsági találkozókra, közös táborozásokra kerül sor a határ két oldalán élő diákok nagy arányának bevonásával.
– A kisebbségek, pedagógusok és közalkalmazottak (hivatali dolgozók) nyelvi kompetenciáinak fejlesztése határon átnyúló, illetve szlovén-magyar együttműködés keretében (az I. ütemet követően tud megvalósulni): konkrét és célorientált workshopok, tréningek és egyéb oktatási tevékenységek szervezése különböző célcsoportok számára, mint óvodapedagógusok, általános és középiskolai pedagógusok, iskolai fiatalok stb. A határ mindkét oldaláról érkező tanárok találkozó, előadások, konferenciák is szerveznénk, ahol jó gyakorlatokat cserélnének és fejlesztenék nyelvtudásukat. Eredmény lenne a szlovén és a magyar nyelv tanulásának elősegítése a határ mindkét oldaláról érkező tanárok szakmai találkozóival és képzésével.
1.6 Output indikátor(ok) kiválasztása, a tervezett tevékenységek hozzájárulása az indikátor(ok) eléréséhez
nyelvi kompetenciák fejlesztésére alkalmas oktatás-képzési terek felújítása és létrehozása (m2):
fiatalok bevonását szolgáló kisléptékű építési beruházások és eszközbeszerzések (db): meglévő sportpálya felújítása; új sportpályák létesítése
ifjúsági szálláson eltöltött vendégéjszakák száma (fő): 10%-os növekedés elérése az építési beruházás előtti és az utáni két év összehasonlításával
2. Célcsoport(ok) bemutatása (max. három célcsoport kiválasztása, célcsoport specifikációja, hogyan szolgálják a célok és tevékenységek a célcsoportokat?)
– diákok: ifjúsági programok, táborozási férőhelyek, cserekapcsolati lehetőségek biztosítása;
– turisták: szálláshelyek biztosítása, csapatépítő események biztosítása;
– pedagógusok, nyelvtanulók: a különböző nyelvfejlesztő oktatási-képzési esemény segít a kisebbségi nyelvek elsajátításában, a diákok és az őket tanító pedagógusok nyelvi készségeinek fejlesztésében.
1. A projekt illeszkedése a program céljaihoz.
1.1 A projekt által közösen kezelt programterületi kihívás és kiaknázott helyi potenciál
Alapvető probléma, hogy a kulturális-közművelődési, valamint közösségi terek nem megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre a határtérség nagy részén. A kisebbségi kultúra bemutatása szükséges annak érdekében, hogy fennmaradjon, átöröklésre, átadásra kerüljön a többségi társadalom, valamint az egyes ifjabb generációk számára. A határtérségben több kisebbséghez kötődő épített kulturális örökség is rossz állapotban van, felújításra, megőrzésre szorul. Sok esetben nem kerül bemutatásra a kisebbségekhez kötődő ipartörténet, a helyi gazdálkodási hagyomány, mely identitásformáló szereppel is bír(na). A Filó Malom kulturális, épített és szellemi öröksége rendelkezésre áll, hogy megújítva és funkcionálisan kibővítve betöltse a fent felsorolt hiányosságokat, és bemutassa a kisebbségi kultúra egy releváns szeletét. Az épület műemléki védettséget élvező, a helyi szlovénség számára kiemelkedő történeti emlék, mely megőrzendő az utókor számára.
1.2 A projekt által tervezett tevékenységek és azok kapcsolódása a kulcsfontosságú tevékenységekhez
1. Filó Malom építészeti és malomgépészeti örökségének megőrzése és bemutatása:
– Nyílászárók cseréje, felújítása: az első ütem után fennmaradó külső nyílászárók közül a nem műemléki érték cseréje, az eredetihez hasonló nyílászáróval. A belső terek új nyílászáróinak elkészítése. A műemléki érték nyílászárók felújítása.
– Új vizesblokk létrehozása: férfi és női WC-vel, vízbekötéssel, szennyvíz műtárgy elhelyezésével.
– A meglévő lépcső bővítésével egy belső, menekülésre alkalmas lépcső létesítése, a picétől az első emeletig. A lépcső vasbeton falra és beton padozatra készül a földszinten. Az első emeleten a meglévő födémből kiváltással jön létre a lépcső részére a hely. A lépcső szerkezete fából készül fa korláttal.
– Az épületben meglévő falak visszavakolása. A falak meszes festése. A beton padozatot felújítása. A meglévő faszerkezeteket tűzvédelmi és favédelmi szempontú felújítása
– A projekt kiviteli terveinek elkészítése.
2. Molnárház, melléképület
– Az épület megvásárlása Felsőszölnök hrsz. 305 telken.
– Gördülő tervezés történik a molnárháznál: erre az ingatlanra a projekt egyelőre ebben az üzemben csak az ingatlanvásárlást tartalmazza. Jelen ütemben nem történik más fejlesztés e telken, a cél a fejlesztés előkészítése egy későbbi ütem számára. A terv értelmében egy interaktív, tökmagolajütést, főzést, a malom működését bemutató létesítmény kialakítása történik meg, a szlovén kultúra bemutatásával. Konferencia, műhelymunka számára is alkalmas terek kialakítása is megtörténik majd egy későbbi ütemben. Szintén az épület alkalmassá tehető a helyi termékek bemutatására, kóstolására és értékesítésére, kitüntetetten a térségi tájspecifikus szlovén-magyar tökmagos termékek (pl. tökmagolaj, tökmagos pogácsa) vonatkozásában.
Fontos leszögezni, hogy a jelen projekt keretében alapvetően infrastruktúrafejlesztésre és ingatlanvásárlásra kerül sor, melyek megalapozzák a tervezett célok és eredmények, határ menti hatások elérését.
Kapcsolódó kulcsfontossági tevékenységek:
– szlovén/magyar kisebbségi közösségek hagyományainak, szokásainak megismertetése a különböző generációkkal: a molnárság, a malom működésének ismertetése a szlovén helyi közösség egy fontos közös értékét, történetét ismerteti meg a látogatókkal, a helyi szlovénekkel és a magyar társadalommal egyaránt. Nagy hangsúlyt fektetnek majd a fiatal generációk oktatására-nevelésére, közösségépítésére. Egy későbbi ütemben a tájspecifikus helyi termékek bemutatását is biztosítani lehet.
– kulturális cserekapcsolatok helyszíneinek kialakítása: a molnárház és a malomépület is teret biztosít majd cserekapcsolatok, táborok során érkező fiatalok és egyéb vendégek fogadására, oktatási, közösségi, kulturális tevékenységek végzésére.
– kisebbségi kultúra hagyományos gazdálkodási formáinak bemutatása: a malom és a molnárház felújítása, valamint a gépészet bemutatása alkalmat ad a malomipari működés szemléltetésére, a termelési-gazdálkodási folyamat bemutatására az őrléstől, sajtolástól kezdve a késztermék létrehozásáig, interaktív módon.
– konferenciák, műhelymunkák megtartására is alkalmas kulturális és közösségi terek létrehozása: főként a leendő berendezett molnárház biztosít majd helyet különböző kulturális, oktatási és ifjúsági programoknak (pl. tréningek, tanórák, tábori programok formájában);
– kétnyelvűség erősítését szolgáló tevékenységek (pl. feliratok, alkalmazottak felvétele): a kulturális örökség bemutatása és a létesítmény üzemeltetése során biztosított lesz a szlovén nyelv használata, a szlovén nyelv, mint kulturális örökség ápolása.
1.3 Projektspecifikus célok (max. 3) és azok kapcsolódása a fejlesztési/prioritási terület specifikus céljához (jelen esetben: nemzeti kisebbségek kulturális örökségen alapuló közösségfejlesztése közösségi terek kialakításán és kapacitásfejlesztésen keresztül)
– Kétnyelvűség erősítése: a szlovén kisebbség nyelvének megőrzésére, illetve ápolására is sor kerül a kétnyelvű feliratoknak és a szlovén nyelven tudó alkalmazott felvételével;
– Kulturális örökség megőrzése és bemutatása: bemutatásra kerül a szlovénséghez kötődő malomipari hagyomány (pl. liszt őrlésével, kenyérsütéssel), egy műemlék ipartörténeti emlék;
– Munkahelyteremtés: a beruházás hozzájárul további munkahelyek létrejöttéhez, ezáltal a helyi foglalkoztatás támogatásához egyrészt új alkalmazott foglalkoztatásán másrészt a helyben értékesített és kiajánlott termékek, szolgáltatások előállítóinak támogatásán keresztül.
1.4 A fejlesztés kapcsolódása a program más fejlesztési területeihez, valamint a tervezett kiemelt projektek közötti szinergiák bemutatása
A szellemi és kulturális örökség védelmén és bemutatásán (bemutatóközpont) keresztül egyrészt támogatja a helyi gazdaságfejlesztést a turisztikai attrakciófejlesztésen és a helyi termékek árusításán keresztül. A létesítménybe érkező turisták, diákcsoportok, táborozók, kisebbségi képviselők növelni fogják a vendégforgalmat, mely az egész turisztikai és agrárszektorra is kedvező hatást fejt ki a foglalkoztatás bővítésén, valamint a bevételek (pl. helyi termékek értékesítéséből) növelésén, diverzifikálásán keresztül. A „Gondoskodó idős- és fiatalbarát határtérség” fejlesztési területre szintén pozitív hatást gyakorol az ifjúsági, generációk közti kapcsolatok élénkítése által, mivel találkozóhelyet fog tudni biztosítani a molnárház és a malom számos interetnikus és intergenerációs program számára is.
A fejlesztés szoros szinergiában áll a szentgotthárdi mobilházas projekttel. A szentgotthárdi projekt keretében létrehozott hiánypótló szálláshelyek révén alkalom nyílik különböző ifjúsági és egyéb táborok és vendégek kiszolgálására, pluszkereslet jelentkezik egyéb turisztikai attrakciók, a helyi épített kulturális örökségelemek irányába. A MMÖNK projektjével is szoros a kapcsolat: a tervezett ifjúsági központtal való együttműködés révén a leendő molnárház és malom számos workshop, tréning, ifjúsági program helyszíne tud lenni, ahol a fiatalok és többek között a pedagógusok megismerhetik egymást és a kisebbségi kultúrát. Lendva kiemelt projektje kapcsán az intézményközi, intézményhálózati együttműködések révén teremthetők kölcsönösen előnyös helyzetek: a bemutatótér és a könyvtár kulturális tartalmú közös rendezvényeket tarthatnak, kiaknázhatják-megoszthatják eltérő kulturális-közösségi funkcióikat, illetve a könyvtárba vagy malomtérbe nem illő kulturális tartalmaikat kiegészíthetik, közös kiállítási anyagot fejleszthetnek.
1.5 A fejlesztés fő eredményeinek bemutatása a határ menti / határon átnyúló hatások és a kisebbségek szempontjából
– Kisebbségi kultúra és identitás megerősítése (I. ütemet követően, arra alapozva): a fejlesztés hozzájárul a gazdálkodási hagyományok fennmaradásához, a kisebbségi közös tudás, ismeretanyag megőrzéséhez, bemutatásához, egy fontos helyi épített örökség megújításához, továbbá új kulturális-közösségi terek létrehozásához, amelyek a nemzetiségek közös találkozási helyszíne lehetnek.
– Helyi termékek népszerűsítése (az I. ütemet követően, annak eredményeire alapozva): a tervezett kávézó alkalmat ad a határ két oldalán jelen lévő termelők, gazdák termékeinek árusítására, kiemelten a helyi specialitásokra (pl. hajdinás lepény, tökmagos pogácsa)
Kétnyelvűség erősítése: a projekt keretében a malom kiállítóterében biztosított lesz a kétnyelvűség, továbbá a felvett alkalmazott szlovén nyelven is értő és beszélő személy lesz.
– KKV-k támogatása, hálózatosodása (I. ütemet követően, annak eredményeire alapozva): a létesítmény támogatja a helyi gazdák, szolgáltatók bevonását a kávézó kínálatába, továbbá alkalom nyílik más turisztikai és egyéb szolgáltatóval, termelővel az együttműködésre, a kölcsönös kiajánlásra.
1.6 Output indikátor(ok) kiválasztása, a tervezett tevékenységek hozzájárulása az indikátor(ok) eléréséhez
– Kulturális cserekapcsolatokra, szlovén-magyar kisebbségi kulturális, közösségi rendezvények megtartására alkalmas infrastruktúra fejlesztése, létrehozása (felújított alapterület, m2; új alapterület, m2): a malom felújításával és távlatilag egy következő ütem keretében a molnárház felújításával számos különböző program (pl. tábori csoportok fogadása, lisztőrlés, kenyérsütés) megtartására, cserekapcsolatok megtartására nyílik lehetőség.
2. Célcsoport(ok) bemutatása (max. három célcsoport kiválasztása, specifikációja, hogyan szolgálják a célok és tevékenységek a célcsoportokat?)
– diákok: cserekapcsolati lehetőség biztosítása, táborozások számára program, helyszín biztosítása;
– turisták: örökségturizmus iránt érdeklődő vendégek számára attrakció, bemutatóhely biztosítása;
– helyi termelők (az I. ütemet követően tud megvalósulni a bevonásuk): a kávézóban szlovén és magyar kisebbségi helyi termékek (pl. kiemelten tájspecifikus tökmagos/olajos termékek) bemutatása, értékesítése, munkahelybővítés, bevételnövelés.
1. A projekt illeszkedése a program céljaihoz
1.1 A projekt által közösen kezelt programterületi kihívás és kiaknázott helyi potenciál
Lendván a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ kétnyelvű könyvtárának épülete az 1980-as évek óta nem újult meg, az akkori korszak mára kevéssé vonzó könyvtárának képét mutatja, arculata megújítást igényel. A több mint 100 éves könyvtárépület erősen leamortizálódott; eddig egyetlen átfogó rekonstrukció sem történt, régi és elhasználódott konstrukcióval rendelkezik. Az ablakok, a homlokzat és az udvari melléképület tekintetében szinte kritikus állapotok uralkodnak. A kulturális örökség részét képező, védelem alatt álló, 1907–1908-ban épült, Laubhaimer Oszkár személyében eredetileg magyar tulajdonossal rendelkező épület példaként szolgált a 20. század elején Lendván élő magyar polgári közösség számára. Ma az épületet a pusztulás fenyegeti. A Lendva városközpontjában álló épület erősen rontja jelenlegi állapotában a városképet miközben a Városházát, a bíróság épületét, valamint a ma a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek otthont adó épületet már felújították.
A könyvtár helyszűkében kénytelen működni, hiszen a tevékenységei zökkenőmentes ellátásához még jelentős kiterjedésű területre lenne szüksége. 2017-ben felújították a létesítmény udvarát, és megoldották a vízelvezetést is, sajnos azonban magába a könyvtár épületébe még mindig nem történt egyéb tőkebefektetés, ennek következményei pedig nem csak a rossz állapotú küllemében, hanem az elavult berendezéseiben és beltereiben is megmutatkoznak. A helyszűke miatt a könyvespolcok is telítettebbek, emiatt pedig a helyiségek még szűkösebbnek hatnak. A bővítés a könyvtári gyűjtemény és polcrendszer gyarapítására, nagyobb rendezvények tartására, valamint a 21. századi igényeknek megfelelő, levegősebb, vonzóbb könyvtár kialakítására is alkalmat adna.
A főépület udvarán egy erősen lepusztult állapotban lévő melléképület áll, amelyet a könyvtár részben raktárként használ. A melléképületet a felújítás során egy saját, akadálymentesített bejárattal rendelkező ifjúsági részleggé alakulna át. Az ifjúsági részleg jelenleg a főépület alagsori helyiségeiben kapott helyet, ahol ugyan zökkenőmentesen működhet a kölcsönzés, azonban nehézségek lépnek fel nagyobb gyermekcsoportok látogatásakor, hiszen nincs megfelelő méretű helyiség többek között a könyvtárpedagógiai órák kivitelezéséhez és a nagyobb létszámú mesecsoportok fogadásához.
1.2 A projekt által tervezett tevékenységek és azok kapcsolódása a kulcsfontosságú tevékenységekhez
1. elem: a könyvtár épületének felújítása:
– homlokzat helyreállítása;
– kerti bútorok cseréje;
– ablakok és ajtók cseréje, felújítása;
– irodák kialakítása (alapvetően a padlástérben);
– egy belső használatra szolgáló ülésterem kialakítása;
– új mosdók és egy kisebb konyha kialakítása;
– a déli utcai kerítés rekonstrukciója, valamint a nyugati külső kerítés rekonstrukciója.
2. elem: Lendvai könyvtár melléképületének felújítása, átépítése az ifjúsági korosztály szükségleteire (belső felújítás):
– épületrekonstrukció, igények szerint;
– bútorok cseréje
– a létesítmény belső tereinek igény szerinti berendezése;
– burkolatok cseréje;
– szaniter helyiségek rendezése;
– vízellátás és szennyvízbekötés rendezése;
– fűtés biztosítása a könyvtár kazánházából;
– tetőfelújítás;
– homlokzat helyreállítása;
– terasz fa részeinek helyreállítása.
A jelen projekt keretében tervezett tevékenységek alapvetően az infrastruktúrafejlesztésre összpontosítanak. Következő ütemben a könyvtár és a határon átnyúló együttműködés tartalommal való megtöltésére kerülhet sor.
Kapcsolódó kulcsfontossági tevékenységek:
– szlovén/magyar kisebbségi közösségek hagyományainak, szokásainak megismertetése a különböző generációkkal. Az I. ütemben történő infrastruktúraépítés az előfeltétele: a megújuló intézmény vonzóbb könyvtári szolgáltatásokat tud nyújtani. A magyar könyvtári gyűjtemény gyarapítása és benne a mai magyar kisebbség történelmét és a szlovén-magyar együttélést bemutató helytörténeti tételek a helyi magyar és szlovén közösséggel, illetve a tágabb térség nagyközönségével való megismertetése könnyebbé válik. A könyvtári polcok számának növelésével külön magyar részleg tud kialakulni, ahol fizikai és digitális módon is kereshetővé, megismerhetővé válik a kibővülő magyar nyelvű anyag. Az új könyvtári területek alkalmassá teszik a könyvtárat óvodai, általános és középiskolai korosztályok (eddigieknek nagyobb számban történő) bevonását egyaránt a kulturális és közösségi programokba. Nagy hangsúlyt fektetnek majd a fiatal generációk oktatására-nevelésére, közösségépítésére.
– kulturális cserekapcsolatok helyszíneinek kialakítása. Első ütemben, jelen projekt keretében az infrastruktúra és tér tud megvalósulni, amire a cserekapcsolatok épülnek: határon túli vendégkörrel, látogatókkal is megrendezhetővé válnak nagyobb kulturális rendezvények, mivel külön ifjúsági, illetve Hungarica részleg kerül kialakításra. E terekben szavalóversenyek, olvasóversenyek, a térség szlovén/magyar és kétnyelvű iskolái számára könyvtárpedagógiai órák, a kisebbeknek meseórák kerülhetnek megtartásra. A jobb infrastrukturális és eszközfeltételekkel a reciprocitás elve alapján könnyebb lesz kivitelezni a könyvtári anyagok Magyarországgal történő nemzetközi cseréjét.
– konferenciák, műhelymunkák megtartására is alkalmas kulturális és közösségi terek létrehozása. Az I. ütem megvalósítása előfeltétele ezen későbbi tevékenységeknek: a szakmai, irodai terek, berendezések modernizálásával érdemben erősíthetőek a nemzetközi, főként a magyarországi intézményi kapcsolatok. Nagy hangsúlyt fektetne a könyvtár a szakmai párbeszédre, a magyar és európai gyűjteményekkel és azok kezelőivel való partnerkapcsolatra. Az új, programok megtartására szolgáló terek alapvetően a melléképületben kapnának helyet, illetve a melléképületbe átköltöztetett ifjúsági anyagok felszabadulásával. Nem e projekt keretében, de távlatilag a két épület összekötésével újabb terek nyerhetőek.
– kétnyelvűség erősítését szolgáló tevékenységek (pl. feliratok, alkalmazottak felvétele): a projekt a magyar nemzetiségi programmal rendelkező intézet (könyvtár) felújítására irányul. A felújítás révén megújulnak a kétnyelvűséget szolgáló feliratok, kommunikációs felületek, a magyar nyelven elérhető könyvtári és egyéb szolgáltatások. A fejlesztés révén könnyebben bővíthető a magyar nyelven is elérhető könyvtári állomány. A kollégák mindegyike jobb munkakörülmények közepette fogja tudni ellátni közművelődést szolgáló feladatát, és biztosított marad a könyvtáros kollégák kétnyelvűsége, magyarnyelvismerete.
1.3 Projektspecifikus célok (max. 3) és azok kapcsolódása a fejlesztési/prioritási terület specifikus céljához (jelen esetben: nemzeti kisebbségek kulturális örökségen alapuló közösségfejlesztése közösségi terek kialakításán és kapacitásfejlesztésen keresztül)
– Kétnyelvűség és a helyi identitás erősítése: alkalom nyílik a magyar és szlovén nyelvű tájékoztatás és könyvtári szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a jobb minőségű szolgáltatásokat biztosító infrastrukturális keretek biztosítására. A könyvtár kétnyelvű környezetében a magyar nemzetiség tagjai is megfelelő intézményi környezetben vehetik igénybe a szolgáltatásokat, és a hatályos szlovéniai törvényekkel összhangban megkapnak minden olyan könyvtári és könyvszolgáltatást, amelyek az identitásuk őrzéséhez egy könyvtár oldaláról szükségesek.
– 21. századi igényekhez igazított, multifunkciós könyvtár megteremtése. Az I. ütemű fejlesztés nagymértékben erre irányul: A 21. században a könyvtár már nem csak könyvkölcsönző szerepet tölt be, hanem kapacitásfejlesztésének köszönhetően társasági, oktatási centrum, a kultúra és az ihlet központja is lesz egyben. A digitálisan is elérhető adatbázisok kibővülnek, online elérhetővé, megoszthatóvá, kereshetővé válnak mind több intézménnyel. A könyvtár akkor teljesíti küldetését, ha kulturális, információs, oktatási és szociális központtá válik. Ehhez a szakmai, irodai, kutatói eszközök és intézményrészek is megújulnak.
– Multifunkciós közösségi tér létrehozása: a létesítmény nem pusztán könyvtári szolgáltatásokat fog tudni nyújtani, hanem különböző rendezvények megtartására is lehetőséget biztosít (pl. könyvtárszakmai találkozók, kulturális diákversenyek, a kétnyelvű iskolák tanulóinak könyvtárpedagógiai foglalkozások, meseórák, irodalmi estek, olvasóverseny);
1.4 A fejlesztés kapcsolódása a program más fejlesztési területeihez, valamint a tervezett kiemelt projektek közötti szinergiák bemutatása
A szellemi és kulturális örökség védelmén és bemutatásán (magyar részleg bővítése-létrehozása, számos kulturális és diákprogram megvalósítása) keresztül egyrészt támogatja a helyi gazdaságfejlesztést a turisztikai forgalom növelésén keresztül tekintve, hogy meg fog nőni a fiatal generációk határon is átnyúló mozgásainak száma. A létesítménybe érkező turisták, diákcsoportok, táborozók, kisebbségi képviselők növelni fogják a vendégforgalmat, mely az egész turisztikai és agrárszektorra is kedvező hatást fejt ki a foglalkoztatás bővítésén, valamint a bevételek (pl. helyi termékek értékesítéséből) növelésén, diverzifikálásán keresztül. A „Gondoskodó idős- és fiatalbarát határtérség” fejlesztési területre szintén pozitív hatást gyakorol az ifjúsági, generációk közti kapcsolatok élénkítése által, mivel találkozóhelyet fog tudni biztosítani a könyvtár számos interetnikus és intergenerációs program számára is.
A fejlesztés szoros szinergiában áll a MMÖNK projektjével: a tervezett ifjúsági központtal való együttműködés révén a könyvtár kibővülő komplexuma számos foglalkozás, tréning, nyelvtanulási alkalom, ifjúsági program helyszíne tud lenni, ahol a fiatalok és többek között a pedagógusok megismerhetik egymást és a kisebbségi kultúrát. Szintén kapcsolat fedezhető fel az OSZÖ malomprojektkével: intézményközi, intézményhálózati együttműködések révén teremthetők kölcsönösen előnyös helyzetek. A malomban létesítendő bemutatótér és a könyvtár kulturális tartalmú közös rendezvényeket tarthatnak, kiaknázhatják-megoszthatják eltérő kulturális-közösségi funkcióikat, illetve a könyvtárba vagy malomtérbe nem illő kulturális tartalmaikat kiegészíthetik, közös kiállítási anyagot fejleszthetnek.
1.5 A fejlesztés fő eredményeinek bemutatása a határ menti / határon átnyúló hatások és a kisebbségek szempontjából
– A nemzetiségi jelleget több módon is előmozdítja a projekt:
a) 1. támogatja a magyar nemzetiségi adatbázis működését, melynek segítségével a virtuális térben szolgáltatna a könyvtár információt a magyar nemzetiségről, valamint a magyarországi (Magyar Elektronikus Könyvtár, MEK) és szlovéniai (dLib, Digitalna knjižnica Slovenije) digitális csatornákat összekapcsolnák.
b) 2. a magyar nyelvű (helyismereti) anyag gyűjteménye bővülni tud: a beltéri helyiségek rekonstrukciójával és átalakításával növelhető lenne a magyar helyismereti anyagok állománya, ezen anyag bizonyos műfajait (pl. a régi magyar nyomtatványokat, régi könyveket, képeslapokat, plakátokat, fotókat, térképeket stb.) pedig ki is tudnák állítani. A jelenleg szétaprózott gyűjtemény helyett megfelelő helyiség lenne biztosított, ahol minden értékes anyag egy helyen hozzáférhető a publikum és a kutatók számára egyaránt.
c) Hungarica részleg kialakítása, magyar nyelvű referenciaanyagokkal: az épület rekonstrukciójával a könyvtárban kialakítanának egy Hungarica részleget, ahol a Lendván és környékén élő magyar nemzetiségű írók és kutatók szépirodalmi és referenciaműveit gyűjtenék és mutatnák be. A részleg a nemzetiség információs társadalom keretében történő tudásfejlesztését szolgálná. A részleg nyitott lenne a magyar kultúra és irodalom iránt érdeklődő szlovének számára is, a határ mindkét oldalán.
– Intézményhálózati együttműködés elindítása, melynek előfeltétele az I. ütem megvalósulása: partnerkapcsolatok kialakítására lenne mód elsősorban a Zala és Vas vármegyei szomszédos könyvtárakkal (pl. Városi Könyvtár, Lenti; Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg; Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely), valamint a régión kívüli magyar nyelvű könyvtárakkal (Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest). A lendvai könyvtár digitális adatbázisai segítségével internetkapcsolatot létesülhet a magyarországi partnerkönyvtárakkal, és megoszthatóvá válnának a digitalizált magyar nyelvű anyagok. Határon átnyúló könyvtári szakmai találkozók megtartására kerülhet sor, melynek során a szlovén-magyar szakmai kapcsolatok (pl. könyvtári állományok összekapcsolása, digitalizációban való kooperáció, jó gyakorlatok átvétele) erősítése valósul meg. A partnerségépítésen és intézményi együttműködésen túl további INTERREG-pályázatok születhetnek, így a projektgenerálás is meg tud valósulni.
1.6 Output indikátor(ok) kiválasztása
– Kulturális cserekapcsolatokra, szlovén-magyar kisebbségi kulturális, közösségi rendezvények megtartására alkalmas infrastruktúra fejlesztése, létrehozása: a meglévő, felújított épület alapterülete: … m2 a tervezett helyiségek alapterülete: 90m2
2. Célcsoport(ok) bemutatása (max. három célcsoport kiválasztása, specifikációja, hogyan szolgálják a célok és tevékenységek a célcsoportokat?)
– diákok: cserekapcsolati lehetőség biztosítása, táborozások számára program, kulturális versenyek, meseórák számára helyszín biztosítása;
– szlovéniai magyar közösség: az olvasási kultúra fejlődésének és a környékbéli magyar nemzetiségű lakosság megfelelő információval való ellátása biztosítása. Az új helyiségek kialakításával jobb kölcsönzési feltételek, gyorsabb információáramlás, több magyar identitást és kultúrát megjelenítő program megtartásának lehetősége;
– kulturális intézmények kollégái: a könyvtárszakmai kapcsolatok bővítésére alkalmas infrastrukturális és eszközháttér biztosításával partnerkapcsolati események rendezése, fizikai és digitális kapcsolattartás fejlesztése.
1. A projekt illeszkedése a program céljaihoz
1.1 A projekt által közösen kezelt programterületi kihívás és kiaknázott helyi potenciál
A határtérségben a jövedelemszerzési lehetőségek és az általuk elérhető jövedelemszint növelésére van szükség, melyhez a turizmusfejlesztés adhat alapot. Szentgotthárd turisztikai szempontból egyedülálló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik: három ország határán, a Szlovén Rábavidék és az Őrség metszéspontjában található. A projekt helyszíne közvetlenül a vadvízi evezésre alkalmas Rába parton található, méterekre a fürdőtől és a szentgotthárdi vízre szálló-helytől. Szintén itt találjuk a megújult városi sporttelepet, ahol egyebek mellett sportcsarnok és műfüves pálya várja az edzésre érkező csapatokat. Az elhelyezkedés ideális nem csupán a wellness-turizmus, de az az aktív- és sportcélú turisztikai hasznosítás szempontjaiból is. Szintén megemlítendő, hogy Bár Szentgotthárd vallási értékei (ciszter örökség) és különleges hitéleti vonatkozásai (Boldog Brenner János kultusz) egyre népszerűbbek, zarándokházzal mégse rendelkezik a település. Zöldövezetben, mégis a város szívében található a fejlesztési terület: könnyen elérhető innen valamennyi helyi szolgáltatás és látnivaló is a ciszterci épített örökségtől a városi múzeumokig bezárólag. A szálláslehetőségeknek ez a típusa (mobilházak) nem elérhető máshol a térségben, a beruházással ezt a hiányt lehet pótolni. A mobilházak népszerűek a kempingezést ill. természetközeli életérzést előnybe részesítő vendégek körében – a gyermekes családok mellett a fiatalabb korosztály és a baráti társaságok, osztálykirándulások kedvelt szállástípusa.
1.2 A projekt által tervezett tevékenységek és azok kapcsolódása a kulcsfontosságú tevékenységekhez
a) A terület előkészítése a beruházás megvalósítására:
– a közművek (víz, szennyvíz, erősáramú hálózat) kiépítése;
– a szükséges területelőkészítési és a (zúzottkő burkolatú) parkoló és belső úthálózat kialakításához szükséges munkák elvégzése;
– a vagyonbiztonság garantálása érdekében kerítés építése a terület körül.
b) Közbeszerzési eljárás keretében 6 db mobilház telepítése a hozzá tartozó, működtetéshez szükséges teljes berendezéssel együtt: a telepítendő 4-5 fős, közel 50 m2-es alapterületű, 11 m2-es alapterületű terasszal kiegészített mobilházakban nappali, 2 hálószoba, teljesen felszerelt konyha, fürdőszoba áll majd a vendégek rendelkezésre. Valamennyi egység klimatizált lesz, amely a hűtést és fűtést is biztosítja. A pavilonokhoz szükséges felszereltség (konyha, gardrób, előszoba) és berendezési tárgyak (ágyak, hűtőszekrény, televízió, mosogatógép, elektromos tűzhely, íróasztal, székek, fürdőszobai szekrény, dohányzóasztal, étkezőszett, étkészlet, szőnyeg, függöny, árnyékoló) beszerzése is a projekt részét képezi.
c) …
Kapcsolódás a kulcsfontosságú tevékenységekhez:
– határon átnyúló szlovén-magyar vendégforgalom bővítését szolgáló, hiánypótló turisztikai szálláshely infrastruktúra építése: a mobilházak létesítése orvosolja a térségben jelentős szálláshelyhiányt, ezáltal lehetőség teremtődik a határon átnyúló vendégforgalom bővülésére, térségi szintű közös rendezvények megtartására (pl. diákolimpia, tanulmányi versenyek, művészeti táborok).
– sportkapcsolatok élénkítését, sportturisztikai vendégforgalmat eredményező turisztikai beruházások (pl. edzési lehetőségek és bajnokságszervezés biztosítása): a fürdőnél meglévő sportolási lehetőségek kihasználásával egy későbbi ütemben, az építési és eszközberuházást követően alkalom nyílik edzések, bajnokságok szervezésére a megnövekedett férőhelykapacitásoknak is köszönhetően. Csapatépítő jelleggel sportolási lehetőségek kerülnek biztosításra.
1.3 Projektspecifikus célok (max. 3) és azok kapcsolódása a fejlesztési/prioritási terület specifikus céljához
– A térség turisztikai piaci pozíciójának erősítése belföldön és a szomszédos országokban: hozzájárul a perifériahelyzet oldásához a helyi turisztikai vállalkozás és annak foglalkoztatásának támogatásán keresztül.
– KKV szektor támogatása: a szálláshelybővítés növeli a vendégforgalmat, mely növekvő keresletet támaszt a helyi termékek és szolgáltatások iránt, ezáltal a helyi vállalkozások bevételei gyarapodnak, a fejlődési potenciáljuk erősödik.
– Munkahelyteremtés: a beruházás hozzájárul további munkahelyek létrejöttéhez, ezáltal a helyi foglalkoztatás támogatásához.
1.4 A fejlesztés kapcsolódása a program más fejlesztési területeihez, valamint a tervezett kiemelt projektek közötti szinergiák bemutatása
A ”Közösségfejlesztés” fejlesztési területre leginkább a csapatépítő szolgáltatásokkal, a sportolási lehetőségekkel való összekapcsolódással, valamint a közösségi rendezvényekhez szükséges szálláshelyek biztosításával hat.
A fejlesztés az összes projekttel kapcsolatban áll, és mintegy a legfontosabb szálláshelykapacitási, gyűjtő-elosztó szerepet játssza a turisztikai és egyéb vendégforgalom, szlovén-magyar érintkezés kapcsán. Szorosan kapcsolódik a MMÖNK hodosi projektjéhez: míg a szentgotthárdi a magyar, addig a hodosi a szlovéniai oldalon biztosít szálláshelyet. Mindkét projekt igyekszik a táborozási és sportkapcsolatokat, ifjúsági kapcsolatokat élénkíteni, a közösségek kohézióját erősíteni személyes találkozások, közös rendezvények révén. Fontos kihangsúlyozni, hogy a két projekt jól kiegészíti egymást: a hodosi centrum a képzésre és a diákok fogadására irányul elsősorban, míg Szentgotthárdon a sportkarakter meghatározóbb.
1.5 A fejlesztés fő eredményeinek bemutatása a határ menti / határon átnyúló hatások és a kisebbségek szempontjából
Fontos kiemelni, hogy a fejlesztések határ menti / határon átnyúló hatása az I. ütemben tervezett szálláshelyfejlesztési fókuszú építési tevékenység után tud érvényre jutni.
– KKV szektor erősítése: bevonásra kerülnek a szlovén és szlovéniai szolgáltatók is a szolgáltatás- és termékmixbe. A határtérség mindkét oldalán lévő vállalkozások profitálnak majd a vendégszám bővüléséből. A fürdő és a tábor területe egyfajta elosztó- és gyűjtőhelye lehet a határtérség termékeinek és egyéb turisztikai-kulturális szolgáltatásainak bemutatására, megjelenítésére, értékesítésére.
– Térségi szlovén-magyar turisztikai és kulturális értékek megismerésének lehetősége javul: a mobilházakat választó idelátogatók nem csupán a várost és térségét fedezhetik fel, hanem –, egyénileg és szervezetten – a határ mindkét oldalán megismerkedhetnek a szlovén nemzetiség hagyományaival, szokásaival, felkereshetik a Muravidék / a Szlovén Rába-vidék nevezetességeit, szolgáltatásait. Ez turizmusfejlesztő hatással is bír majd. Megvalósul a Pável Ágoston szlovén nemzetiségi múzeum megszólítása, a szlovén szolgáltatók bevonása.
– Határon átnyúló sport- és sportturisztikai együttműködés, illetve idegenforgalom jön létre: a mobilházakhoz kapcsolt sportlétesítmények alkalmasak lesznek a szlovéniai csapatok fogadására, ennek érdekében komplex szolgáltatáscsomag kerül kidolgozásra és eljuttatásra a szlovén partnerek számára.
– Vallásturisztikai forgalom és együttműködés ösztönzése, támogatása: a mobilházak telepítésével a szlovén-magyar határmenti térség vallásturisztikai (Halász Dániel egykori alsólendvai mártírpap – Boldog Brenner János) együttműködései is támogatást nyernek.
1.6 Output indikátor(ok) kiválasztása, a tervezett tevékenységek hozzájárulása az indikátor(ok) eléréséhez
– létrehozott turisztikai szálláshelykapacitás (férőhely): a mobilházak kialakításával.
2. Célcsoport(ok) bemutatása (max. három célcsoport kiválasztása, célcsoport specifikációja, hogyan szolgálják a célok és tevékenységek a célcsoportokat?)
– diákok: táborozási férőhelyek, cserekapcsolati lehetőségek biztosítása;
– turisták: szálláshelyek biztosítása, csapatépítő események biztosítása;
– sportolók, sportcsapatok: sportlehetőségek biztosítása, szálláshelyek, csapatépítők biztosítása.