Brenner János 1931. december 27-én Szombathelyen született egy mélyen vallásos polgári családba. Hárman voltak testvérek, később mindhárman a papi hivatást választották, ahogyan két unokatestvérük is.
1940-ben édesapját Pécsre helyezték át, így Brenner János a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában kezdte meg (nyolcosztályos) gimnáziumi tanulmányait. Itt érlelődött meg benne szerzetesi hivatása. A háború, s az azt követő politikai változások azonban erősen rányomták a bélyegét már a diákéveire is. 1948-ban, az iskolák államosításával – ekkor már Szombathelyen, a Premontrei Rend Szent Norbert Gimnáziumában tanult – az iskolája légköre megváltozott. Brenner János így az utolsó gimnáziumi évében Zircre ment tanulni, ahol elbocsátott szerzetestanárok tanították a szerzetesi hivatást érző fiatalokat. Ezzel a döntésével már azt is vállalta, hogy államilag elismert érettségit nem szerezhet. 1950. augusztus 19-én öltözött be novíciusnak, ahol az Anasztáz nevet kapta. Nem egészen három héttel később feloszlatták a magyarországi szerzetesrendeket. Brenner János ekkor Budapestre költözött, ahol a Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett, s lelki vezetője, ’Sigmónd Lóránt atya irányítása alatt titokban folytatta novíciusi életét. 1951-ben kérte felvételét a szombathelyi egyházmegye kispapjai közé, majd a szombathelyi szeminárium feloszlatása után Győrben fejezte be tanulmányait. 1955. június 19-én szentelték pappá a szombathelyi Székesegyházban.
Első kápláni helyeként Rábakethelyre került dr. Kozma Ferenc plébános mellé, ahol négy fíliát láttak el (Máriaújfalu, Magyarlak, Zsida, Farkasfa). A falu Szentgotthárd részeként – közel az osztrák határhoz – szigorúan őrzött határsávnak számított, ahova belépni is csak külön engedéllyel lehetett. A hívek hamar megkedvelték – közvetlen, barátságos atya volt, akinek mindenkihez volt egy kedves szava. Népszerű volt a fiatalok körében: a hittanórákon kívül is sok időt töltött a gyerekekkel, játszott, sportolt velük. Ez a kommunista vezetésnek nem tetszett, több fenyegetést is kapott. 1957 késő őszén, mikor motorral Farkasfára tartott, megtámadták, fahasábokat szórtak eléje, de ebből még szerencsésen kievickélt. Ekkor az állami egyházügyi megbízott nyomására, Kovács Sándor megyéspüspök felajánlotta neki az áthelyezését, de ő így válaszolt: „Nem félek, szívesen maradok.”
1957. december 14-én éjszaka beteghez hívták Zsidára. Magához vette az Oltáriszentséget a templomban, s az erdőn-mezőn keresztül, a két falut összekötő, úgynevezett miseúton indult el a beteg felé. Útközben megtámadták, s brutális kegyetlenséggel megölték. A gyilkosság pontos körülményei máig tisztázatlanok: a levéltárakban eddig fellelt nyomozati anyagok hiányosak, a nyomozás szakszerűtlen volt, s büntetőperek koncepciózus jellege miatt egyértelmű, hogy az igazságügyi szervek sem törekedtek az igazság kiderítésére. Az ügyben először egy büntetlen előéletű falubeli férfit rablással párosuló emberölés bűntette miatt ítéltek halálra, akit később a vád és következményei alól bebizonyítottság hiányában felmentettek. Nyolc évvel a gyilkosság után nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítélték el azt a férfit, aki akkor még fiatalkorúként kicsalta a káplánt a plébániáról. A történtek utólagos rekonstrukciója alapján azonban valószínűsíthető, hogy többen, előre eltervezett módon támadták és ölték meg a káplánt.
Halálát megelőző támadás, valamint a nyomozás és az igazságszolgáltatás lefolytatásának módja azt a közmeggyőződést sugallják alátámasztani, hogy Brenner János meggyilkolása része volt az 1956 utáni egyház ellen irányuló megtorlási hullámnak, s célja a fiatalok hitoktatástól való elrettentése volt.
Őrizzük emlékét – Boldog Brenner János emlékezete életét és vértanúságát feldolgozó művek szemléje
MESSAGES 2024
Legyetek szeretettel
Szilágyi Andor (2023)
Egy fiatal blogger érkezik Szentgotthárdra, hogy személyesen ismerje meg és mutassa be Brenner János történetét. Az ő kérdezősködése vezeti a nyolc részes filmsorozat szálait, amely során megismerjük a fiatal rábakethelyi káplán mindennapjait – a felhőtlen pillanatokat és az egyházüldözés egyre fenyegetőbb megnyilvánulásait egyaránt. A nézők követhetik János atyát utolsó útján, láthatják a gyilkosság megrázó pillanatait, majd a nyomozást, és a szövevényes politikai háttérfolyamatokat is.
A dráma átélhetően idézi meg az 1950-es évek nyomasztó légkörét és a határsávban élők mindennapjait, miközben betekintést nyújt a korabeli titkosszolgálati tevékenységek világába is, gyakran az ügynökjelentések eredeti szövegeit adva a színészek szájába. A jeleneteket nagyrészt eredeti helyszíneken és Szentgotthárd környékén forgatták, szombathelyi és zalaegerszegi színészek előadásában, a statiszták és a stáb egy része a helyi lakosságból került ki.
A sorozat a Filmio.hu oldalon regisztráció és előfizetés után megtekinthető.
Pogányok idején (In memoriam BRENNER JÁNOS 1931-1957)
Kocsis L. Mihály, Kovács Péter (2000)
A 2000-ben bemutatott dokumentumfilm volt az első nagy nyilvánosságot kapó mű, mely bemutatta Brenner János életét, halálának körülményeit, az azt követő történéseket. A dokumentumfilm érdekes kordokumentum, hiszen készítésekor Brenner Jánosnak még sok kortársa élt, szólalt meg a kamerák előtt – akár legelőször is csak ekkor – így a néző számára hitelesen adja át az ötvenes évek körülményeit, hangulatát, s még a kilencvenes évek végén is erős érzelmeket és félelmeket.
Az Istenszeretőknek minden a javukra válik
Szombathelyi Médiaközpont (2016)
A kisfilmben Brenner József atya osztja meg személyes emlékeit testvéréről. Az interjú során mesél szüleikről és nagyszüleikről, a gyerekkorukról, valamint Brenner János kápláni éveiről. Szó esik a gyilkosság előtti zaklatásokról, amelyek akkoriban minden pap életét megnehezítették, a tragédiáról való értesülés fájdalmáról, a temetésről és a nyomozásról. Beszél a rendszerváltás után elindított kutatásokról, információgyűjtésről, amelynek célja emlékének méltó módon való megőrzése és a boldoggá avatási folyamat előkészítése volt. A film címe Brenner János újmisés jelmondatára utal.
Brenner Józsefet a vértanú pap testvérét kérdeztük keresztény helytállásról és a papi hivatásról
Szerafin Zoltán (2018)
Brenner József atya püspöki helynök beszél családi életükről, papi hivatásukról; a kilencvenes évekbeli kezdeményezésekről és a boldoggá avatási folyamatról.
A jó pásztor
Iváncsits Tamás (2007 – 2008)
A jó pásztor című zenés dráma Brenner János papi életéről és tragikus halálát dolgozza fel, bemutatva a hit, a hivatástudat és az emberi helytállás erejét, amit János atya képvisel.
A legfőképpen fiataloknak szóló előadást először 2007-ben mutatták be Szentgotthárdon, s sikerén felbuzdulva elkészült a dráma filmes változata, melyek egyes jeleneteit az eredeti helyszíneken forgatták. A filmváltozat a drámán kívül öt interjút is tartalmaz: Brenner József nyugalmazott püspöki helynök, nagyprépost, Kurucz Erzsébet Vincenza nővérrel, illetve az alkotókkal.
Iváncsits Tamás (2007): A jó pásztor – zenés dráma, kazettán és CD-n
Iváncsitcs Tamás – Lauer Ferenc (2008): A jó pásztor. In memoriam Brenner János (1931-1957) – DVD film
Mindkettő megrendelhető a szerzőtől: www.ivancsicstamas.hu
Gyilkosság állami megrendelésre
Rózsa Péter (műsorvezető), Herskovits Eszter (szerkesztő) (2022. szeptember 15. 19:00) – Másrészről, Klubrádió.
Dr. Székely János megyéspüspökkel folytatott interjúból ismerhetjük meg azötvenes évek egyházüldözésének lépéseit, Brenner János halálának körülményeit, és vértanúságának hatását a Szombathelyi Egyházmegyében, illetve a boldoggá avatási folyamatot.
Brenner János
Szilágyi-Perjesi Réka – Szatmári Péter (2024) – BŰNtények podcast
Dr. Székely János megyéspüspökkel folytatott interjúból ismerhetjük meg azötvenes évek egyházüldözésének lépéseit, Brenner János halálának körülményeit, és vértanúságának hatását a Szombathelyi Egyházmegyében, illetve a boldoggá avatási folyamatot.